Az egész családtámogatási rendszerünk egy átgondolatlan, toldozgatott-foldozgatott vacak. A nemtörődömség, a rendszerszintű jogalkotás hiánya viszont hosszútávon nagyon kemény következményekkel fog járni, amelynek elsősorban a nők fogják meginni a levét. Megint.

Nemrégiben egy kedves ismerősöm keresett meg: segítségre volt szüksége ügyei intézéséhez. Ismerősöm egy orosházi, húszas évei végén járó menyasszony, két nagyon okos és jófej gyermek boldog édesanyja. Az idősebbik gyermek nemrég kezdte az óvodát, a fiatalabbik másfél éves. Bejegyzésemben valódi nevét megváltoztatva Annaként fogok rá hivatkozni.

Anna a Fideszes családmodellnek lényegében teljesen megfelelve éli életét. Párjával még középiskolában ismerkedtek meg, A középiskolát befejezve mindketten dolgozni kezdtek, lett kertes ház, három szoba, szép kerítés, két kutya, egy macska. És persze a két jólnevelt, okos, érdeklődő, de kellően elven gyermek is megérkezett, ezzel teljessé téve a családi boldogságot. A rendszer mégis bünteti Annát, megmutatom hogyan.

Kép: Pixabay/OpenClipart-Vectors

Anna az idősebbik gyermek születését megelőzően a város egyik legnagyobb cégénél dolgozott évek óta. Amikor teherbe esett, már harmadjára volt hosszabbítva a szerződése: nagy cég, meg top adózó. Ide vagy oda a cégnél bevett gyakorlat a mai napig, hogy a szülőkorban lévő fiatal nőket határozott idejű szerződéssel dolgoztatják, azt hosszabbítgatják ameddig csak lehet, aztán ha elfogyott a lehetőség, egyszerűen elküldik. Annával is ez történt.

A cég rendkívül nagylelkűnek gondolta magát, amikor felajánlották, hogy még egyszer utoljára, 6 hónappal meghosszabbítják a szerződését, hogy ne munkanélküliként szüljön, hanem munkából, így jogosult legyen csecsemőgondozási díjra és a terhesség alatt jogosult legyen táppénzre. Én ekkor azt javasoltam Annának, hogy indítson eljárást a cég ellen: forduljon az akkor még létező, azóta egészen tragikus módon a Fidesz által beszántott Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

Legyen egyértelmű: a szülőképes korban lévő nők szívatása határozott idejű szerződések hosszabbítgatásával törvénysértő, nőellenes, diszkrimináció.

Anna – mint a legtöbb kismama az ő helyzetében – természetesen úgy döntött, nem indít eljárást. Ott áll terhesen, neki most a fészekrakásra, az új családtag érkezésére kell készülnie, nem jogi csatározásokba bonyolódnia. Se pénze, se ideje, se türelme, se energiája egy ilyen eljárásra, nem akar rosszban lenni a céggel, hátha mégis vissza tudna valamikor menni, nem is ért hozzá. Elengedte az ügyet és nem tudom érte hibáztatni. (Abba már bele sem megyek, hogy ez EBH beszántásával egy ilyen helyzetben a kismamák számára egy hasonló eljárás csak drágább, időigényesebb, és bonyolultabb lett).

Anna elment táppénzre, majd megszületett az idősebbik gyerkőc. Anna megkapta a csecsemőgondozási díjat, közben a cégénél lejárt a határozott idejű szerződése. Ez akkor nem volt jelentős probléma, Anna a CSED után folytathatta a GYED-del.

Csakhogy Anna életébe újabb áldás érkezett: terveiknek megfelelően megfogant a kistesó. Viszont Anna ekkor már nem volt biztosított: a szerződése az előző munkahelyén egy évvel korábban lejárt. Hogy ennek mi a következménye? Anna sem táppénzre, sem csecsemőgondozási díjra, sem gyermekgondozási díjra nem lett jogosult a kisebbik gyerek után. Maradt a 28 500 Ft-os GYES.

Persze a magyar gógyi helyén volt és átnéztük a lehetőségeket, hogy mit lehet tenni. Van megoldás arra, hogy ez a család az idő nagy részében pénzénél legyen. Nem különösebben nagy titok, nagyon sok család jár így el. Hogy mi volt ez a megoldás? Egyszerű: a csecsemőgondozási díj nagy részét kihúzzák valahogy, aztán apa megy el GYED-re. De nem sima GYED-re, hanem munkavégzés melletti GYED-extrára.

Anya otthon van, gondoskodik a gyerekekről, apa meg felveszi a pénzt. De hát minden rendben van ezzel, a család a pénzénél van, úgyis egy helyre megy, mindegy, kinek a nevén jön be a pénz, nem?

Igen és nem. Most majdnem minden rendben van, hosszútávon viszont Anna ezt nagyon meg fogja szívni. Anna papíron ugyanis munkanélküli, ellátás nélkül. Ami azt jelenti, hogy nincsen olyan bevétele, amiből TB-járulékot vonnának. Hiába van otthon és látja el a gyerekeket, mint bármely más kismama, papíron olyan, mintha nem csinálna semmit.

A problémából adódó első bonyodalmak már meg is érkeztek. Annát ugyanis felszólította a Kormányhivatal, hogy fizesse be maga után a TB-járulékot, különben passziválódik a TAJ száma, nem lesz jogosult egészségügyi ellátásra. Lényegében a kormány ingyenélőként kezeli, kiesik a rendszerből. Nem lesz jogosult úgynevezett „halasztható ellátásokra”: se szűrővizsgálatok, se sérvműtét, se jóindulatú daganatok eltávolítása. Úgynevezett „sürgősségi ellátás”-ra jogosult lesz, de ki kell fizetnie: azaz ha leáll a szíve, újraélesztik, ha háztartási vagy autóbaleset éri, ellátják, de utólag ki kell fizetnie, ami akár 750 ezer forintos csekket is jelenthet. A TASZ erről szóló remek összefoglalóját itt lehet elolvasni.

Azonban ami most történik Annával, az úgy 30-35 év múlva is vissza fog még jönni: ugyanis az, hogy most ott áll ellátatlanul, biztosítás nélkül azt jelenti, hogy ezek az évek a nyugdíjába se fognak beleszámítani az évek tekintetében – és természetesen pénzben sem. Egész egyszerűen azok az évek, amelyekben bármely más kismamához hasonlóan a gyermekeit látta el, pelenkázott, rajzolt, lázat mért, ügyeletre rohant, orvosi várókban sírt, három óránként kelt, cumisüveget fertőtlenített, nem fognak többet érni a társadalomnak, mintha az ágyon fetrengve Teleshop-ot nézett volna egész idő alatt. Ironikus módon egyébként a most kifizetett GYED a párja nyugdíját ugyanakkor emelni fogja.

Kép: Pixabay/geralt

Sok család van ma Magyarországon, különösen a tragikus foglalkoztatási kultúrájáról hírhedt Békés megyében, akik hasonló helyzetben vannak. Vagy azért, mert Annához hasonlóan elvesztették az állásukat már a terhesség vagy a CSED-GYED ideje alatt, vagy azért, mert anya már el sem tudott helyezkedni. Vagy akár azért, mert anya annyira alacsony keresettel rendelkezett, hogy egész egyszerűen jobban megérte (most) a családnak, ha apa megy munkavégzés melletti GYED-re, miközben anya otthon marad gondoskodni a gyerekekről ellátatlanul.

Hogy hogyan jutottunk ide? Az átgondolatlan közvetlen és nemlétező közvetett szabályozás egy, a kismamák számára kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet teremt. A kormány és Novák Katalin tagadja a nemek közötti esélyegyenlőtlenséget (mert Anna története egészében ezen alapszik), ezért nem is kezeli, sőt, még ront is a helyzeten. Nincs az a nőnapi nárcisz vagy anyák napi orgona, ami ezt elfedi.

A megoldások ezekre a problémákra megvannak: hétfőn bemutatom őket!

Borítókép: Unsplash/Jordan Whitt