Az utóbbi napokban derült ki a nyilvánosság számára az az egészen elmebeteg ötlet, hogy éjszaka kisvárosi kórházakban ne lehessen szülni, hanem csak megyszékhelyeken. Mai bejegyzésemben ennek a hátterének fogok utánajárni.

Tekintettel arra, hogy kiemelten foglalkozom a nők helyzetével, természetesen a szülészet-nőgyógyászat kérdését is alaposabban járom körbe, mint a megszokott politikusok. Rengeteg térségbeli kismamával beszélgettem, ebből elég egyértelmű kép rajzolódott ki: baj van.

A rengeteg interjúból kiindulva ma már tudom, melyik nőgyógyásznál van tarifa, ki várja el, hogy a kismama a terhesség ideje alatt bizonyos számú alkalommal meglátogassa a magánpraxisát, ki vezet úgy szüléseket, hogy párhuzamosan kemoterápiás kezeléseket vesz fel és hogy kik azok, akikhez lényegében lehetetlen bekerülni szülni.

Azt is tudom, higy a térségbeli kismamák közül aki csak teheti inkább átmegy Szentesre vagy Szegedre szülni. Átmennek, mert vagy nem találnak orvost, vagy elijeszti őket, hogy nagyon idősek az orvosok, vagy elijednek a horrortörténetekről, amelyek eljutnak hozzájuk.

Az interjúk felkeltették az érdeklődésemet, ezért az Oroszágos Kórházi Főigazgatósághoz fordultam, és néhány nagyon egyszerű, alap kérdést tettem fel nekik.

Úgy gondolom, hogy ilyen alapvető információkkal rendelkezniük kell. Pár héttel később azonban kellemetlen meglepetés ért. Nem rendelkeznek.

Fogalmuk sincs, hogy nem hogy településenként, vagy járásonként, de hogy az egész megyében hány szülész-nőgyógyász dolgozik! Lakóhely alapján tudnak csak kiindulni, aztán az vagy valós adatot ad, vagy nem. Ezek az orvosok vagy épp a megyében dolgoznak vagy nem. Az, hogy hány évesek, azt tudni pedig remény sincs.

Ha én így dolgoztam volna, engem kirúgnak…

Én a piaci szférából érkeztem a politikába. A piaci szférában bármely magára valamit is adó cégnél létezik egy úgynevezett utódlási terv. Ezt a cég minden csapatában, a cég minden szervezeti szintjén létre kell hozni és az adott csapat vezetőjének a felelőssége elkészíteni. Ez létezhet szóban, írásban, kockás papíron, vagy van, ahol nyomtatvány is van rá. A magasabb szintek kikérik az alcsonyabb szintektől az utódlási tervet. Egy biztos: minden szinten léteznie kell.

Az utódlási terv lényege, hogy minden egyes munkahelyre meg van állapítva, hogy mekkora a valószínűsége, hogy az adott pozíciót betöltő személy rövid- vagy középtávon távozik arról a pozícióról ideiglenesen vagy véglegesen (mert nyugdíjba megy, mert szülni megy, mert előléptetik, stb.) és ha ez megtörténik, akkor honnan és hogyan lesz betöltve a pozíció? Kívülről lesz pótolva? Áthelyezéssel lesz pótolva? Előléptetéssel lesz pótolva? Ez az utódlási terv évente általában egyszer átnézésre kerül, ahol előléptetéses vagy áthelyezéses pótlás esetén a „kiszemeltet” elkezdik betanítgatni, hogy ne nulláról kelljen kezdeni a kiesés bekövetkeztekor.

Alapvető elvárás egy vezetővel szemben, hogy ilyen terve valamilyen formában létezzen. Ha nincs, kirúgják.

Mégis milyen utódlási terve lehet az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, ha azt se tudja hány embere van milyen munkakörben és mennyire állnak közel a nyugdíjhoz?

Elárulom: semmilyen.

Ennek a nemtörődömségnek meg is érkezett a következménye. Utódlási terv hiányában nincsen utánpótlás a nyugdíjba vonuló orvosok helyére, az emberhiány kritikus mértéket öltött, mert nem tudtak időben és megfelelő módon, megfelelő hatékonysággal lépni. És ezek csak az orvosok! Az egészségügyi szakszemélyzetnél még rosszabb a helyzet!

Nincsen orvos, nincsen szakember. A probléma a körmükre égett, ezért azt a „zseniális” ötletet találták ki, hogy kisvárosi kórházakban éjszaka ne lehessen szülni. Akinél éjszaka dönt úgy a gyerek, hogy jönni akar, annak be kell utaznia a megyeszékhelyre.

Ennyire életszerűtlen „megoldással” próbálják most a tüzet oltani.

Orosházán születtem. A családi legenda szerint ugyanakkor majdnem Kardoskút lett belőle. Akkor a szüleim Tótkomlóson éltek, én gyors voltam, a Trabant meg lassú. Kicsin múlott, hogy nem kellett Kardoskút határában megállítani a Trabit, hogy a pusztában köszöntsem a külvilágot. Az Országos Kórházi Főigazgatóság eszetlenségének – azaz a Fidesz kormányzóképtelenségének – hála ha ezt nem sikerül megállapodni, meg fog szaporodni a tepeülés határában, puszta szélén született babák száma – ami elképesztően veszélyes elgondolás.

Abba már bele sem megyek, hogy vajon lesz elég betegszállító/mentő megfelelő szakszemélyzettel, amely tudja vállalni, hogy az autóval nem rendelkezőket, illetve az egyedül maradt anyákat beviszi a megyeszékhelyre szülni éjszaka? Kötve hiszem.

Ez a történet újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz kormányzóképessége nem több, mint illúzió.