A Keleti nem hazudik

Úgy érzed, már könyvet tudnál írni a MÁV-val kapcsolatos tapasztalataidról?

Szürreálisnak tartod, hogy a MÁV most novellaíró pályázatokkal bohóckodik, mikor összeomlóban a vasúti közlekedés? Aki dolgozott már ügyfelekkel, az jól tudja, hogy sokszor a keresetlen szavaknak, vagy akár egy jól megírt panaszlevélnek is lehet irodalmi értéke. Szerintem itt az ideje, hogy a MÁV ebben a formában is megismerje, mit gondolunk. Éppen ezért „A Keleti nem hazudik” címmel novellát írtam a „MÁV Keleti 140” című novellaíró pályázatán. Írásom nem rejti el a Keleti valódi életképeit, nem hazudik sem a MÁV-ról, sem az országról – ahogy a Keleti sem. Nyerni nem fogok, de adok egy esélyt arra, hogy az utókor ne csak PR-szagú novellákból ismerhesse meg a MÁV valóságát, a magyar valóságot. Pályázz te is ITT és küld el a novelládat a [email protected] címre is!

 

A Keleti nem hazudik!

Ha meg akarsz ismerni egy országot, csak ülj ki a pályaudvarra egy kis időre. Mindent megtudsz. A Berlin Hauptbahnhofon precízen hömpölyög a tömeg, hogy a precízen takarított vonatokra szálljanak fel a világ nációi. A Warszawa Centralnán vágányról vágányra, ütemesen érkezik a fejlődés, hogy egy pillanat múlva már tovább is robogjon, helyet adva az újabbnak. A londoni Kings Cross megállít, nem enged tovább, míg meg nem fürösztöd magad még egy utolsó pillanatra a londoni kultúrában. San Francisco magába sem enged, ameddig át nem verekszed magad a gigantikus szájon, melyből fogakként meredeznek indokolatlanul drága autók, s melyben TicTacként forognak hófehér Tesla-Uberek.

Ilyen a mi Keletink is. Ha az ember megáll egy pillanatra, mindent láthat. S ebben a pillanatban átéli az ember, milyen aprócska ő csupán, mikor a grandiózus épület lenyeli, s egyben büszke is, ahogyan feltekint a gondosan ugyan meg nem őrzött, de törődő kezek által újraalkotott pompán. Ezt is mi csináltuk.

De a pályaudvar másban sem hazudik. Belépve gyorsan elmondja, amit tudnod kell. Dölyfösen áll az alig tíz éves kis Stadler FLIRT a tízesen, Isaszegre indul hamarosan. Tudja, hogy megbecsült, s megbecsült helyre megy, hogy rögtön pattanjon is vissza. Féltékenyen nézi a tizenkettesről a Szombathelyre tartó Apmz. Lassan a harmincat is tölti már, de hiába a 2020-as ráncfelvarrás, tudja, hogy már nem versenyezhet. A négyesen leharcolt hősként nézi az ifjú titánokat a békéscsabai BD. Félszáz éves is múlt már. Rég nyugdíjban lenne a helye, de tudja, a kelet csak rá számíthat. Kisöccse, a kis piros is Mezőhegyesen zakatol még.

A pályaudvar nem hazudik. Megmutatja, hol a megbecsülés, hol van még remény, és hol megy a harc a túlélésért.

A csabai csak nemrég futott be. Ötvenhárom percet késett. Épp egy padon ültem. Csapzottan szálltak le az utasok a vonatról. Vajon volt-e klíma, és ha igen, minek? Hevesen telefonáló, nagy mozdulatokkal gesztikuláló alakok egy része szinte futva távozott. Másik részük csak lassan vánszorgott a kapu felé. Egy fiatal srác nem várta meg a kaput, s már leszállás közben rágyújtott. Tekintetünk egy pillanatra találkozott. Gyorsan magyarázta: Dévaványáról jön, Gyomán lekéste az átszállást, már nem bírta tovább. Elmosolyodtam és legyintettem. Gyorsan megnyugodott: a mi titkunk marad.

Közben leszállt az est. Indulnak az éjszakai vonatok, határokon túlra. A berlini is most indul. Túl sokan szállnak fel túl kevés csomaggal. Sem párizsis zsömle, sem gumimatrac. Csak látogatni jöttek haza. Túl sokan szállnak fel túl kevés csomaggal.

Nevetgélő fiatal lányok szállnak fel a zürichi járatra. Dolgozni mennek és tudják, hogy tudom: sem szocmunkás, sem gyermekvédő, sem törvény nem maradt értük, s szakiskolájukat befejezték, mielőtt elvégezték volna. Ahhoz pedig, amit Zürichben csinálnak, nem szükséges semmilyen iskola.

A prágai StartNightra jól szituált, fiatal pár száll fel. Idegesek, ezerszer ellenőrzik, hogy miden csomagjuk megvan-e. Brnóig utaznak, hogy a csehek adják meg nekik, mit a magyarok Istene nem tudott megadni: szülővé lenni. Egy pillanatra felpattanok. Kérdeznék tőlük, hiszen jövőhéten én is indulok.

De kiáltás hallatszik. Részeg férfi ver egy részeg nőt. A biztonsági őr kicsit elfordul és látom, hogy elmond egy elkapkodott imát. Nem akar beavatkozni, de ő is tudja, még két sikolyra van attól, hogy ne legyen választása.

Megijedek, s távoznék, de megállít egy sárga hiéna: fuvarját próbálja meg nekem eladni. Néhány sorstársam a szemét forgatja. Mást nem zavar eléggé ahhoz, hogy vérszívását ne tudja folytatni.

Felsóhajtok. Kilépve még lehúznak egy szál cigivel. Visszapillantok, aztán elgondolkodom. Ferihegyre a Nyugatiból indulnak a járatok. Talán ideje lenne azokra felszállni.