Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke 2020. november 13-án a járványügyi intézkedések leple alatt lecserélte az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának jelentős részét és a felügyelő bizottság elnökévé Varga Gusztávot nevezte ki. Azt a Varga Gusztávot, aki még idén szeptemberben is „az ötvenes évek stílusában ajnározta Simonka Györgyöt„, azt a Varga Gusztávot, aki boldogan mosolygott az akkor már vádemelés alatt álló Simonka György mellett, miközben ugyanaz a szervezet ugyanolyan kitüntetésben részesítette őket, ahogyan kitüntettek sok más, Simonka köreihez köthető embert is (pl. Krisztován Annát vagy Ruck Mártont). Hogy ez miért problémás sokszorosan is, azt próbáljuk meg jelen sorozatunkban bemutatni.

Sorozatunk mai részében az egykori és a jelenlegi felügyelő-bizottsági tagokat vesszük sorra.

A felügyelőbizottságról általában

Mi az a felügyelőbizottság és miért van szükség rá?

A felügyelőbizottság egy, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ellenőrzési szerv, amellyel számos esetben rendelkeznie kell cégeknek. Például abban az esetben, ha egy társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. A felügyelőbizottság célja, hogy a cégnek legyen egy, a mindenkori cégvezetéstől független ellenőrző szerve. Ennek célja részben a cég érdekeinek a védelme (pl. hogy egy ügyvezető ne tudja „túszul ejteni” a céget és a cég profittermelése helyett a saját javára dolgozni, sértve ezzel az alapítók/befektetők érdekét), részben pedig a megbizonyosodni arról, hogy jogszerűen működjenek a dolgok a cégnél.

Milyen feladata van a felügyelőbizottsági tagoknak?

A felügyelőbizottság tagjai a cégnél gyakorlatilag bármibe belenézhetnek, bárkivel beszélhetnek. Nem meglepetés, hogy egy ilyen felhatalmazással való pozícióra az emberek kiválasztásánál a Fidesz szakított az évtizedes politikai hagyományokkal és az ellenzéket lényegében teljesen kiszorította az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiból úgy a Békés Megyei Önkormányzatánál, mint Orosháza Város Önkormányzatánál. Pedig én – bevallom: naivan – az önkormányzati választások után készültem a pozícióval járó feladatok komolyságának és bonyolultságának megfelelően jogászokkal, pénzügyi szakértőkkel és könyvvizsgálókkal, akiket delegálni szerettem volna a felügyelőbizottságokba.

A Békés Megyei Vállalkozási- és Fejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságai

Ahogy már sorozatom első részében is kitértem rá, ezidáig lényegében három „brancs” látta el a felügyelőbizottsági feladatokat.

2012.06-2015.04.

Tolnai Péter

Gajda Mihály

Sára Csaba Károly

2015.04-2020.04.

Tolnai Péter

Hamza Zoltán

Ruck Márton

2020.11-

Varga Gusztáv

Hodálik Pál

Kónya István

Földesi Mihály

Tolnai Péter

Gajda Mihály

Gajda Mihály szeghalmi fideszes politikus. Először 1998-ban került be a szeghalmi képviselőtestületbe, kompenzációs listáról, ahol egészen 2010-ig dolgozott képviselőként. Párhuzamosan 2002-ben a megyei közgyűlés tagjává választották, ahol egészen 2014-ig tevékenykedett.

Párhuzamosan nem unatkozott. A Békés Megyei Fidesz végeláthatatlan bölcsességében 2007-ben az Alföldvíz Zrt. felügyelőbizottságába is delegálta, ahol egészen idén május végéig ücsörgött. Igen, annak az Alföldvíznek, ahol évek óta tiltakoznak a dolgozók a napi megélhetési problémák, a romló infrastruktúra és a csődközeli állapot miatt. Annak az Alföldvíznek, amely januárban a résztulajdonos önkormányzatoknál könyörgött tőkeemelésért, amelynél 2019-ben felmerült a fizetésképtelenség lehetősége, ahol már 2019 közepén csődközeli állapotról beszéltek, és emiatt a dolgozók már Orbánnak írtak levelet. Annak az Alföldvíznek, amely tavaly közel 650 milliós veszteséget termelt. Annak az Alföldvíznek, amelynek veszteségrendezés címén részvényei értékének közel 70%-nak kellett búcsút mondania idén nyáron. Végezetül arról az Alföldvízról beszélünk, amelynek csak most lett a 2019-es beszámolója elfogadva. Mit gondoltok, Gajda Mihály, a felügyelőbizottsági tagok gyöngye mindezen történések alatt hányszor kilincselt a résztulajdonosoknál rázva a vészcsengőt? Hányszor vitte a nyilvánosság elé, hogy baj van? Valóban, nem találni ilyennek nyomát. Egyetlen egyet sem. Pedig azzal, hogy az Alföldvíz önkormányzatok tulajdonában van, nem szivarozó magánbefektetők játékszeréről beszélünk, hanem közvagyonról. A te, a szomszédod, meg az én tulajdonomról. Felügyelőbizottsági tagként kutya kötelessége lett volna addig rázni a vészcsengőt, ameddig meg nem hallják és cselekvésre nem kényszerülnek azok, akiknek cselekedniük kell. Csak hát az politikailag kényelmetlen lett volna. Nos, ez az ember felügyelte (?) annak a 100%-ig köztulajdonban lévő cégnek a működését is, amelyről ez a sorozat szól. De legalább Fideszes!

Sára Csaba Károly

Sára Csaba orosházi politikus. 2014-2019 között Orosházán képviselő, természetesen Fideszes színekben megválasztva.

Sára Csaba egyébként nem csak BMVF-ben látott el felügyelőbizottsági feladatokat, hiszen 2007 áprilisától 2016 végéig felügyelőbizottsági tagja volt az Orosházi Média Kft-nek, ahol „remek” munkát végzett. Miközben ez idő alatt a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta a céget, mert az általa üzemeltetett oroscafe.hu előnyt biztosított a Fideszes polgármesterjelöltnek, Sára Csaba nem látta indokoltnak, hogy a felügyelőbizottság összehívásra kerüljön.

Hogy pontossan lássuk, hogy állt Sára Csaba a felügyelőbizottsági feladatokhoz, érdemes felidézni a 2014. november 7-i orosházi testületi ülést, ahol Sára Csaba így nyilatkozott a megállapított jogsértés után az általa felügyelt céggel kapcsolatos feladatairól:

„Először is Képviselőtársaim, mint volt felügyelőbizottsági tag, némileg érintett vagyok ebben a kérdésben. Mivel nem született jogerős bírósági ítélet, döntés a mai napig a kifogásolt témában, ezért nekem, mint a Felügyelőbizottság Bizottsági elnöknek nem volt kötelességem összehívni a dolgokat. Egyébként, ahogy Elekes Lajos alpolgármester úr is jelezte, egy évben egyszer vagyunk kötelesek Felügyelő Bizottsági ülést összehívni.”

Hamza Zoltán

2006 és 2010 között Békésszentandrás Fideszes polgármestere, később is a Fidesz megyei képviselője, és egy időben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatósági tagja. 2019-ben is jelölte a Fidesz a megyei önkormányzatba (nem befutó helyen) annak ellenére, hogy Békésszentandráson ráindult a hivatalos Fidesz-jelölt, Nemcsényi Zsoltra. Az, hogy Hamza ezek után Fidesz-tag maradhatott-e, nem ismert.

Ruck Márton

Ruck Mártonról már beszéltünk sorozatunk második részében, nehéz is lett volna nem beszélni, hiszen lényegében szimbiózisban él a céget 2015-től 2018-ig (ez Európai Uniós pénzeső ideje alatt) vezető Kraller Józseffel.

Ruck Márton jelenleg a medgyesegyházi Fidesz csoportelnöke. Országos hírnevet igazán azzal szerzett magának, amikor megpróbálta Simonkát kizáratni a Fideszből, egészen epikusan sikertelenül, hogy aztán nyilvános szócsatába kerüljön a vádlottak padján ülő országgyűlési képviselővel. Volt itt minden: Simonka majd vallani fog Ruck Mártonra, Ruck Márton szerint Simonka rettegésben tartja a Békés megyei Fideszeseket, meg amit akartok.

Sára Csabához hasonlóan azonban Ruck Márton Simonka-ellenessége sem komolyan vehető. Ruck Márton majdhogynem minden Simonka-botrányba keveredett cégben megfordult valamilyen pozícióban:

• Ruck ügyvezetője volt a Simonkához ezer szálon köthető Aktív Klub Kft-nek
• a Ruck által elnökölt Aktív Klub Kft. résztulajdonosa volt a Simonka-botrányhoz köthető Paprikakert TÉSZ-nek
• ahogy résztulajdonos volt a Magyar Termés TÉSZ Kft-ben is.

Érdmese emellett felhívni a figyelmet, hogy a Krallerrel szimbiózisban élő Ruck pont akkor került a felügyelőbizottságba (2015), amikor Kraller lett az ügyvezetője a cégnek. Részemről a Ruck-Kraller páros lassan kiérdemel egy igazi álompár nevet, Brangelina és Bennifer mintájára számomra ők a Békés megyei politika Kruck-ja.

Hodálik Pál

A szintén Fideszes Hodálik Pál is érdekes időkön van túl. Hodálik 2002 óta Fideszes önkormányzati képviselő Szarvason, később alpolgármester is lett. Azonban úgy tűnik, hogy Hodálik a 2019-es választásokra már polgármesteri ambíciókat kezdett dédelgetni, a helyi Fidesz szavazásán el is verte Babák Mihályt, a Szarvast több, mint 20 éve vezető regnáló szarvasi polgármestert. Ráadásul 8:4 arányban. A meggyőző fölény azonban nem bizonyult elegendőnek a Fidesz mindenható országos központjának meggyőzéséhez, amely a helyiek kívánságát felülírva ismét Babák Mihályt indították polgármesterjelöltként az önkormányzati választásokon. Valószínűleg a szavazás eredménye végül ironikus módon az egyértelmű győzelem ellenére meggyengíthette Hodálik pozícióit a Fideszben, hiszen nem újrázhatott Szarvason.

Végül főhősünk a Szarvasról a Békés megyei közgyűlésbe helyezte át politikai székhelyét, amelyet a Fidesz-lista 3. helyéről ért el, és bár Zalai Mihály, a közgyűlés Fideszes elnöke egy tanácsnoki pozícióval vigasztalta, ezt aligha lehet előléptetésnek tekinteni a korábbi alpolgármesteri pozícióhoz képest.

Hodálik jelenleg beltagja a ActiveTour-Mix Nonprofit Bt.-nek, amelyről túl sok információ nyilvánosan nem elérhető. Érdekesebb ugyanakkor egy korábbi tulajdonlása egy bizonyos ErKer AGRO Kft.-ben, amely cég nem más kezébe került pontosan azon a napon, amely napon Hodálik kikerült belőle, mint Erzsiák Balázs Ferenc. Erzsiák Balázs Ferenc egyetlen másik cégnek volt valaha résztulajdonosa. A Simonka-botrány középpontjában álló Paprikakert TÉSZ Kft-nek.

Kónya István

A gyulai Fidesz gyöngye, Kónya István 2006 óta önkormányzati képviselő Gyulán, egy ideje alpolgármester is. Kónya István azon kevés Fideszes politikusok egyike, akinek a céghálói nem terhelik az Opten szervereit, hiszen az Opten nyilvántartása szerint sem most, sem a korábbiakban nem volt tulajdonosa vagy vezetője semmilyen cégnek. Azonban a Görgényi-Kónya-Alt hármas nevével fémyjelzett működésről kaphatott az ország egy kis ízelítőt 2019 augusztusában, amikor korábbi kebelbarátjuk, Galbács Mihály mesélgetett egy keveset arról, hogyan mennek Gyulán a dolgok.

Egész egyszerűen elfogadhatatlanul inkorrekt volna elhallgatni, hogy Kónya és Simonka között azért volt bőven háború, amely a nyilvánosság előtt 2016-ra csúcsosodott ki. A gyulai Fidesz és a Simonka-körök közötti – vélhetően elsősorban a forráselosztások miatti – feszültség eléggé nyílt titok volt. A dolog a nyilvánosság előtt akkor robbant be, amikor Bod Tamás, akkori gyulai önkormányzati képviselő fedezetelvonás miatt feljelentést tett Simonka ellen, ami oda vezetett, hogy kiderült, hogy már van eljárás folyamatban az országgyűlési képviselő ellen. Ezt követően Szegedi Balázs – leegyszerűsítve a drámát – kiadott egy „kommunikációs útmutatót” arról, hogy Simonka védelmét építsék a kommentelők a gyulai Fidesz oltogatására. Erre a gyulai városvezetés – beleértve Kónyát – kiadott egy közleményt, hogy Simonka és körei ne sértegessék a gyulaiakat. Az egész drámát az egykori Együtt politikusa foglalta össze blogjában. Azért a konfliktus – még ha egy kicsit ki is tört a nyilvánosság elé – kevés volt a ahhoz, hogy ne zárjanak össze, ha dönteni kell. A 2019-es választások után Zalai Mihály végtelen bölcsességében Simonka egykori kabinetfőnökét, Szegedi Balázst – 2010-től 2018-ig, azaz a teljes váddal érintett időszak alatt dolgozott Simonka legközelebbi munkatársaként – javasolta a Békés Megyei Önkormányzat alelnökének. Szegedi alelnöksége ellen én emeltem szót azon a bizonyos testületi ülésen. Kónyának a többi Fideszeshez hasonlóan egy rohadt szava nem volt a dolog ellen. Arról nem is beszélve, hogy – ugyan titkos szavazás miatt biztosan nem lehet állítani – valószínűleg aktívan meg is szavazta Szegedit alelnöknek (Szegedit 9-2-5 arányban választották meg). Ezek után kétségeim vannak afelől, hogy mennyire fog mélyen felügyelni és a felügyelési eredményeket mennyire fogja megosztani a felügyelőbizottság frissen avatott tagja Kónya személyében.

Tolnai Péter

Tolnai Péter igazi veterán a Békés megyei politikában. 1998 óta tagja a Békés Megyei Önkormányzatnak önkormányzati képviselőként és egy ciklusra otthonában, Eleken is képviselővé választották – 2014-ben. Otthonában politikai népszerűsége érdekes lehet, mert csak harmadik nekifutásra sikerült a testületbe kerülnie, 2006-ban és 2010-ben is hiába indult. 2019-ben lenyűgöző realitásérzékkel már a polgármesteri székért pályázott, ahol harmadikként futott be, a pí értékét alig meghaladva, 3,42%-kal.

Nevéhez mindössze egyetlen cég köthető: a (nem viccelek) pusztaottlakai székhelyű BMKP (Békés Megyei Kitörési Pont) Nonprofit Kft. Vezetője volt 2009-től 2013-ig – ekkor még Ottlakai Közösségi Célú Kft.-nek hívták. A BMKP Kft. Tolnai vezetése alatt – 2012 novemberében – lett résztulajdonosa a (nem viccelek) Parikakert TÉSZ Kft.-nek és a (nem viccelek) Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek is.

A BMKP Kft. – azaz az Ottlakai Közösségi Célú Kft.-ben egyébként olyan „nagyszerű” emberekkel volt lehetősége együtt dolgoznia Tolnainak, mint a Szerviz-Bodzás Kft.-s Uhrin András vagy a Mentor Menedzsmentes Lászk Nikolett – akik vastagon a Simonka-ügy főszereplői gárdájába tartoznak -, hiszen többek között ők voltak az Ottlakai Közösségi Célú Kft. felügyelőbizottsági tagjai. Reméljük, nem tőlük tanulta, hogyan is kell ezt a felügyelő-bizottságosdit csinálni.

Földesi Mihály

A cég történetében először az ellenzék oldaláról is érkezett felügyelőbizottsági tag Földesi Mihály személyében, aki a Mi Hazánk listájáról érkezett a felügyelőbizottságba. Földesi érthetetlen okokból rendkívül népszerű Zalai Mihálynál, hiszen egyetlen ellenzéki képviselőként bizottsági elnöki helyet kapott a megyei önkormányzatban, és most az ő árgus szemeit igényelték a BMVF Kft. felügyelőbizottságában is.

Felvonásköz

A sorozat harmadik részének zárszójaként hadd üdvözöljem Fideszes képviselőtársaimat, különösen a BMVF Kft. felügyelőbizottságának tagjait, akik a hozzám eljutott pletykák alapján olvassák a sorozatot. Remélem, a fent leírtakból nem lesz harag (jó, oké, valójában nem érdekel, hogy lesz-e). Végezetül ígérem, hogy már csak egy picit kell várni, hogy kiderüljön a felügyelőbizottságnak pontosan hova kellene jobban odanéznie, ha komolyan veszik a dolgukat. Már csak egy egészen picikét…

Hamarosan folyt köv…

Jelen bejegyzés elkészítésében, a kutatásban köszönöm a segítséget L-nek és Á-nak.

Borítókép: index.hu